Az atomerőmű és a művészet kapcsolata
Az Atomenergetikai Múzeum gyűjteménye számos művészeti alkotással is büszkélkedik. Ha irodalmi vonatkozásban szemlélődünk is unikális kincsekre bukkanunk, hiszen a világhírű magyar–amerikai tudósok, a „Marslakók” is otthonosan mozogtak több művészeti ágban is. Gondoljunk csak Teller Edére és a híres paksi zongorajátékára vagy a Vers cím nélkül költeményére.
Ugyancsak irodalmi berkekben kalandozva a nyugatosként is ismert Juhász Ferenc kapcsán is találhatunk érdekességet. A „Marslakókkal” is szoros kapcsolatban álló Marx György professzor ugyanis az egyik, Paksi Atomerőműben tett látogatására a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas, József Attila-díjas magyar költő jó barátját is elhívta. Juhász Ferencet ezen látogatás olyannyira megihlette, hogy megírta az Óda az atomerőműhöz című versét, amely az Élet és Irodalom című lapban is megjelent 1989 áprilisában.
A múzeum repertoárjában számos további képzőművészeti alkotás is felsejlik, mint például Nagy Előd több festménye is. Ezek közé tartozik Az épülő atomerőmű, Betonsiló vagy Paksi látkép című műve is – hogy a teljesség igénye nélkül említsünk csak néhányat. Farkas Pál mellszobrai ugyancsak a múzeumi gyűjtemény kincsei, de ne felejtsük el az atomerőmű előtti parkban található Disputa szoborparkot sem.
Az atomerőműhöz kapcsolódó művészeti alkotások között találkozhatunk még többek között Fabók Gyula tűzzománcával, Kiss István Plasztika című, stilizált turbinalapátokat megjelenítő szobrával vagy épp Redő Ferenc, illetve R. Kiss Lenke műremekeivel. Még ha elsőre meghökkentőnek is tűnhet, hogy az atomenergetika miképp kapcsolódik a művészetek ezen sokszínű világához, mégis az rajzolódik ki, milyen tökéletes összhangban állnak!
.JPG)
ESEMÉNYEK
