Atomenergetikai Múzeum

Telexgép

 

A telexgép egy komplex ellenőrzési, adatgyűjtési és továbbítási rendszernek volt a fontos része, ugyanis a Pakson mért meteorológiai adatokat többek között ennek a gépnek a segítségével továbbították a Központi Meteorológiai Intézet felé, illetve az onnan érkező adatokat ez a gép fogadta Pakson. Az itt mért adatok: összfelhőzet, szélirány és -sebesség, hőmérséklet, légnyomás, csapadékmennyiség, látástávolság stb. adatait a WMO (Világmeteorológiai Szervezet) szabványai és előírásai szerint kódolva továbbították. Az állomás által mért és archivált adatokat tervezéshez, engedélyezésekhez és üzemeltetéshez használták fel.

A gép segítségével percenként 66 szót lehetett továbbítani két telenyomtató között. A telexgép elődje a távgépíró volt, amely a meglévő távbeszélő hálózatot használta, szemben a telexgéppel, amelynek független hálózata volt. A telexet olyan intézmények használták, ahol fontos volt az írott információ továbbítása, fogadása és archiválása. A minél gyorsabb üzenettovábbítás érdekében a szöveget lyukszalagra fölvitték, majd a lyukszalag olvasója segítségével időveszteség nélkül beolvasható és elküldhető volt a szöveg. A múzeumban lévő gépre DYMO szövegnyomtatóval rá van írva, hogy Ferihegy, ami azt jelenti, hogy onnan is kaptunk és oda is szolgáltattunk meteorológiai és egyéb adatokat.

A szóban forgó telexgép a paksi meteorológiai főállomás egyik fontos eleme volt, amely főállomás telepítését a Nehézipari Minisztérium és a Paksi Atomerőmű Vállalat kérésére az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) 1977-ben kezdte meg. Az erőmű területén, a mai F2-es porta épületében három helyiséget biztosított az atomerőmű a főállomás elhelyezésére. A háromhelyiséges főállomást 1978 második felében foglalta el a meteorológiai szolgálat, ahol hagyományos meteorológiai műszerekkel az úgynevezett környezeti háttérméréseket végezték, a meteorológiai torony üzembe lépéséig.

A meteorológiai főállomást 1985-ben az atomerőmű által épített új, önálló épületbe költöztették, ahova már egy földrengésjelző készüléket is telepítettek. Az új épület a környék legfagyzugosabb helyére került, ezért aki az országos meteorológiai jelentéseket figyeli, feltűnhet számára, hogy bizonyos esetekben Pakson van a leghidegebb vagy esetenként a legmelegebb.

Az 1990-es évek elején felmerült az igény egy lakótelepi mérőállomás telepítésére, ám ettől az OMSZ elzárkózott, illetve azt közölték, hogy az erőmű saját költségén építhet és üzemeltethet egy mérőállomást, de az országos rendszerbe az OMSZ nem illeszti be.

Egyébként Pakson, a polgári fiúiskolában 1889 és 1935 között működött egy meteorológiai alállomás, amelyről az iskola évkönyveiben olvashatunk.  

 

ESEMÉNYEK

április
25

Óvodásprogram - Madocsai Kölyökkuckó Óvoda