Atomenergetikai Múzeum

A fotótár ritkaságai

 

Ebben az évben emlékezünk az ötven évvel ezelőtt kezdődött atomerőművi építkezésre, amelyről főként tervek és írásos emlékek maradtak fenn, nélkülözve a tárgyi emlékeket. Az 1969 tavaszán kezdődött építkezésen hatalmas markoló-, szállító- és földmunkagépek dolgoztak, csak később kerültek elő a kisebb eszközök és szerszámok. Viszont fennmaradt néhány, majdnem elfeledett ritka fotó, amelyek tárgyi bizonyítékai a megkezdett hatalmas építkezésnek.

Az egyik fotón tréleren fekvő darut láthatunk, amely az év őszén érkezett a helyszínre, a másik fotón egy szintén fekvő hidroglóbuszt láthatunk. Maga a terület Paks déli részén, a mai Volán-telep és az új (de majdnem megszűnt) vasútállomás közötti, akkor még üres térség. Ugyanis ezen a területen tervezték felépíteni a felvonulási lakótelepet egy 200 × 600 méteres területen. Öt darab négyszintes épület szolgált volna a közel 2000 fő építőmunkás elszállásolására, szintenként 100 fős elosztásban. Okulva az addig megvalósult nagy országos építkezések problémáiból, Pakson nem barakkokban kívánták elhelyezni az építőket, hanem végleges lakótelepi környezetben. A lakótelep vízellátását fúrt kút és hidroglóbusz biztosította volna. A felvonulási lakótelep lényegében egy önálló kis település lesz – nyilatkoztak az ERŐTERV szakemberei, akik május végén mutatták be a terveket egy Szekszárdon rendezett tanácskozáson.

A tervek szerint 4000 építkezőre kellett számolni, ezért Szekszárdra is terveztek az atomerőművet kiszolgáló bérházakat. Az új szekszárdi városrendezési terv szerint a bőrdíszmű akkori üzemi területe a központban volt, és ebben a térségben kívánták fejleszteni a várost, beleértve az atomerőmű bérházait.

Pakson is elkészült az új városrendezési terv, amely a dél felé terjeszkedő település új központját a Dózsa György út – Rosthy utca – Hajnal utca – Rákóczi utca által bezárt négyszögben jelölte meg. A község főutcájára néz majd a Rosthy utca sarkán épülő új pártszékház, valamint a járási és községi tanácsház. Újszerű megoldásként tervezték, hogy a két épületet közös tanácskozóterem köti össze.

A MÁV akkori terve szerint a Dunaföldvár–Paks vonalat meg akarták szüntetni, ám az atomerőmű építése miatt meghosszabbították azt egészen az atomerőműig, sőt még egy új vasútállomás építését is betervezték.

A hűség kedvéért szólnunk kell egy másik fontos építkezésről is, nevezetesen az ÁFÉSZ-áruházról, amelynek alapkövét 1967-ben helyezték el, és 1969. február 3-án át is adták a megye legnagyobb és legmodernebb áruházaként, amelynek építése nincs összefüggésben az atomerőmű építésével.

Elnézve a fotókat és lapozgatva a korabeli megyei újságot, érezni véljük azt a lüktetést, amely akkor jellemző volt Paksra. Bizonyítja ezt az is, hogy 1969. május 30-án már miniszteri szemlét kapott Paks, dr. Szily Géza nehézipari miniszter első helyettese, Szabó Benjamin, a Nehézipari Minisztérium főosztályvezetője kíséretében.

(Fotók: ERBE)

 

ESEMÉNYEK

szeptember
21

Tudományok Fővárosa

Idén is ott leszünk Budapesten, a Tudományok Fővárosán

szeptember
27

Múzeumtól múzeumig - vonattal